SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Szia!

Könnyű neked, te tudsz otthon fröccsönteni! Mi legfeljebb esztergálni tudunk...

Egyébként egy másik konstrukció szemléltetésnek:



Üdv, Géza

Szia!

Tudod sörös vagyok nem fröccsös és én is csak drehálni tudok.

Szia!

Csak azért mert a GRAUPNER VSP csak fröccsöntve hozható létre, konstrukciójából fogva.
Vagy egy olyan ügyes szakember mint te szétbontja elemi hengerekre, kúppalástokra és ledrehálja darabonként. De akkor már majdnem ott leszel mint a műhelyrajz.

De fel a fejjel a nagy érdeklődére való tekintettel "bekértem" még egy két megoldást német modellező barátaimtól. Ha megérkezik, közzéteszem, lehet válogatni, terveket összegyúrni...

Üdv, Géza

Sziasztok!

YAVSP!

'Yet Another VSP' azaz egy újabb konstrukció:



Üdv, Géza

Sziasztok!

A szabadság első hete letelt. "Sajnos" saját hajóimmal nem nagyon haladtam, mert a gyerekek gépeit kellet gatyába rázni. De legalább mostantól van a háznál egy működő mini-eco és egy eco...

Azért a Thyssennel is haladtam. Bár időm nagy részét az tette ki, hogy a Graupner gyári leírását hogy lehetne úgy "feljavítani", hogy a hajó valóban összeragasztható legyen. Elképesztően primitív megoldások sorozata van a rajzon feltüntetve, ami miatt az összeragasztott hajótest nem igazán alkot stabil konstrukciót. Ráadásul az illesztések (ragasztási felületek) kiképzése is olyan rossz, hogy szinte lehetetlen kellően végigkenni úgy, hogy az elegendő legyen a kellő szilárdsághoz, és ne kössön meg az eleje mire a végét kenem. Ráadásként a "tejfölőspohár test" a saját súlyát sem képes megtartani ide-oda nyeklés nélkül.

Őszintén mondom, a doboz alakú testet fenyőlécből és rétegelt lemezből már kétszer elkészítettem volna annyi idő alatt, mire sikerült az eredetit megerősítenem és "technológiát" kidolgozni a ragasztására.

Első lépésben módosítottam az elektronika tartására szolgáló panel rögzítését. Ezen helyezkednek el az akkumulátor, vevő, szervók... Az eredetiben ezek két egymáshoz közeli lécre csavarozva helyezkednének el. Tekintettel az igen széles fedélzeti nyílásra, erre "kiemelhetőségre" nem igazán van szükség. Azonban az egyik lécet 1mm-rel alacsonyabbra választva elértem, hogy a rétegelt lemez panel másik vége leér a hajó hajlított aljához, és így oda ragasztható. Ezáltal a "tejfölöspohár" egy 3mm-rétegelt szerkezeti erősítést kap.





folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Ezt követően nagy levegőt vettem, és beragasztottam az első fedélzetet. Ezt mint az előző füstölgésemből kiderült, már második kísérlet, és igen komoly "technológiai" előzetes végiggondolás és tervezgetés eredménye. Mint már írtam a GRAUPNER cég a kittjeibe anyagminimalizálásra törekszik, olyan szinten, hogy az egyes elemek önmagukban "meg sem állnak", csak egymáshoz ragasztás után alkotnak valamilyen többé-kevésbé szilárd konstrukciót. Ezzel csak két probléma van: meg kell támasztani, rögzíteni a ragasztáshoz, és a ragasztó megkötése alatt ennek így kell maradnia. Ráadásul a jó öreg "lesúlyozom" módszer nem igazán használható, mert a "tejfölöspohár" olyan mértékben kihasasodik terhelésre, hogy elválnak egymástól a ragasztandó felületek. Igazából majdnem kétszer kellene dolgozni, mert egy olyan keretet (támasztékrendszert) kellene készíteni aminek formája egyezik a hajóéval, és megfelelő rögzítő pontok (húzó és támasztó!) vannak rajta. Ez csak "furfangos" és műszakilag néha "fejcsóválva" alkalmazandó technológiákkal kerülhető meg. Ilyen például az is, hogy a fedélzet beillesztésekor csak néhány 1-2 cm részt kenünk meg ragasztóval (sarkok és az oldalak közepe). Majd lécek és gumigyűrűk segítségével rögzítjük megfelelő pozícióban. Ezt követően a "tejfölöspohár" testet óvatosan újjal kinyomjuk úgy, hogy a nem ragasztózott részek 1-2 mm-rel "elnyíljanak" a fa fedélzettől, és bedolgozzuk a ragasztót. Rögzítés, száradás megvárása, majd a következő, még nem ragasztózott rész "kezelése".

Csak érdekességként említem, a GRAUPNER néhány "jól tervezett" modelljénél pl. RANZOW, GLASGOW, VIESEL kb 3-4 bordából, és fedélzeti tartólécekből álló faszerkezetet ad a kittbe. Ez olyan szinten segít a "tejfölöspoharat" stabilizálni, ami feleslegessé teszi a ragasztási trükköket. Bár itt meg az követhető el hibaként, hogy nem csiszoljuk kellően illeszkedőre a bordákat, vagy túl sok ragasztót kenünk fel, akkor jól láthatóan ki tud nyomódni a test külső felén!

Így néz ki megragasztva:



És rögtön a következő "neuralgikusan" megoldott pont:



folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Akkor lássuk mi is a probléma? A hajó fedélzetének első harmada kb. 5 fokban emelkedik. A GRAUPNER ezt úgy oldotta meg, hogy a rétegelt lemez lapot kb. fele vastagságában bevágatta és a merevítő lécek felragasztását is megszakíttatta.



Elméletben akár jó megoldás is lehetne. Azonban a gyakorlatban a többszöri próba alatt, de még inkább egy sikertelen ragasztás szétbontása közben könnyen kettéválik. Ráadásul a meggyengített lemez nem képes ellensúlyozni a műanyag testben lévő feszültséget és elcsavarodik. Önmagában nehezen észrevehető, de ha rátesszük a fedélzeti felépítményt az egyik oldalon tátongó rés rögtön figyelmeztet bennünket erre. Ezért - felhasználva az elektronika tartólemezét - két beragasztott bakkal pozicionáljuk a fedélzet magasságát.




Az eredeti GRAUPNER elképzelés szerint a fedélzetnek hajszálpontosan, csavarodás mentesen kellene illeszkedni és az utólagosan beragasztott vízzáró-illesztő perem rögzítené, ami egyben a felépítményt is pozicionálja. Elméletben szép, de a gyakorlatban ezt szinte lehetetlen kivitelezni. A képen jól látható mekkora fesztávokat kell áthidalnia a vékony rétegelt lemeznek. A pontos illeszkedéshez szükséges a kritikus pontokon történő alátámasztás.

folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

A munka folytatódik a "vezetőfülke" kialakításával. Mint már írtam róla, az ablaknyílások kivágása (stancolása) igen gyengén sikerült. Ezért azt utólag utána kell reszelni. Segíti a munkánkat ha egy fémlemez mellet végezzük el a munkát, igen precízen egy vonalba hozhatóak az ablakkeretek.



Tekintettel arra, hogy a kabin belsejét a későbbiekben berendezzük, ezáltal szinte kötelezően megnézendővé tesszük, gondolnunk kell a belső felületképzésre is. Most ragasztás előtt ez sokkal könnyebben és pontosabban elvégezhető. Az egyszer átcsiszolt felületeket bevonjuk megfelelő alapozó festékkel. A ragasztási felületeket maszkolószalaggal fedjük.



Száradás után vizesen csiszolva igen sima felület érhető el. Ezután ragasztunk. Az egyszerű forma könnyen rögzíthető szorítókkal.
A további munkák előtt a már meglévő elemeket összepróbáljuk, hogy lássuk mi is lesz belőlük:



folyt. köv.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Mint már írtam, a kittből hiányzott a formára sajtolt, ablakos eleje a vezetőfülkének. Ezt egy nézeti rajz lapján kell kivitelezni, ami nincs beméretezve!

Anyagnak 1mm-es polisztirol lemezt választottam. Ebben a méretarányban ez élethűen kiadja a lemezkonstrukciót, ami az ablakos homlok fő szerkezete. Elsőként az elkészült fa kabinszerkezetről le kellett venni a megfelelő méreteket, nem elfeledkezve a homlokfal dőléséről. Végig kellet gondolni, mi az a minimális ablakkeret vastagság amiben meg lehet él mellet hajlítani egy 1mm-es lemezt, illetve be lehet ragasztani az "ablakokat". A tervezés után a szerkezet kirajzolása következett:



Rövid magyarázat a "rácsmintához". Kijelöltük a homlokfal befoglaló méreteit, beleszámolva de az egyszerűség kedvéért nem belerajzolva a homlokfal dőlése miatti trapéz alakot. Eldöntöttük, hogy 3mm-es rádiusszal készítjük el az ablakkeretek sarkait. Ezért az ablakok méretét minden irányban 3mm-el lecsökkentve rajzoljuk meg a hálót. "Emlékeztetőül" a metszéspontokat bekarikáztam: itt kel fúrni!

Fogunk egy 6mm-es fa fúrót - olyat aminek központosító tüskéje van - és a tüskéjével "bepontozzuk" a furatok középpontját. Így könnyebb az oszlopos fúrógépbe fogott fúrót pozicionálni. Kifúrjuk a lyukakat.



Egy kis turpisság van a feltett képekben. Az első képen még elfelejtettem, hogy az ablakkeret is "lejt" a megdöntött homloklemez miatt. Miután lefényképeztem, a fúrás előtt korrigáltam, kb 2mm-rel lejjebb rajzoltam a szélső pontokat. De már nem volt érkezésem újra lefényképezni.

Ezt követően fémvonalzó mellet, snitzerrel kivágtam az ablakokat.



Majd ezt követően, tűreszelővel való igazítás következett.



Végezetül egy egyszerű készüléket kellet eszkabálni amiben a lemez meghajlítható volt a kívánt formára. Befogás, hőlégfúvós melegítés, hajlítás, várni míg kihűl és "úgy marad".




Végezetül a helyére próbálva az elem:



folyt. köv.

Üdv, Géza

Szia!

Gratuláció és le a kalappal !
- Ennyit a gyorsan és egyszerűen megépíthető, "kész" kitekről....

(Csak nem szeptember 25-ére készül ??? )

jj

Szia!

Kösz az elismerést!

Sajnos "lejárt az időm", vége a szabadságnak. De 2011. szeptember 25-re biztos kész lesz!

A GRAUPNER "védelmében" azért annyit tudni kell, hogy "olcsó" kitteket gyárt (160 - 240 EUR). Ebbe ennyi anyag fér bele a nyereségük mellé, bár azért az összerakhatóságot tiszteségesebben megtervezhették volna.
Igazából a Thyssen egy régi kitt, régen felhagytak gyártásával. Újabban már igyekeznek olyan elemeket beletervezni a hajóba, ami segíti az összerakását. Pl. Egy RANZOW, vagy egy VESER kitt már tartalmaz 3-4 bordából és fedélzet tartólécből álló segédvázat ami a műanyag testbe ragasztva önhordóvá teszi azt.



Egy Caldercraft vagy Deans Marine kit 320-480 EUR, abba már belefér a "tiszteséges" munka.

Aki azt hiszi, hogy a "lusta emberek" válasszák a kitteket - szó szerint ezt nyilatkozta egyik modellező társunk a Görömbölyi verseny után a helyi újságnak - az téved!

Több oka lehet a kitt használatának. Külföldön a legfőbb oka, hogy a hajóhoz felhasznált anyag és a tervrajz ára együttesen meghaladja a kitt értékét. Igen, furcsa lehet számunkra, de "odakint" egyes kurrens tervrajzokért pénzt kérnek el! Ezért jól jön ha egy gyár felvásárolja a jogot, és kittet készít belőle. Mivel "odakint" az idő a legfontosabb a hobbistáknak is, ezért előnyős, hogy egy menetben tokkal-vonóval minden alkatrész beszerezhető, nem kell azt 8-10 modellboltból, többszörre összevadászni.

Előny, hogy nem kell a rajzról az anyagra átvinni a méreteket, de a kivágást, körbecsiszolást más nem spórolhatjuk meg. Ugyan a tervrajz értelmezése így elkerülhető a kiszabásnál - építhetnek műszaki analfabéták is? - de már az összerakás műveleti sorrendjében ez nem hagyható el.

A fa alkatrészeket ugyanúgy csiszolni és pórustömíteni kell, csiszolás csak a műanyag alkatrészeken spórolható. Itt viszont elveszítjük a megnyert időt olyan illesztéseknél ahol a fa és a jóval puhább műanyag találkozik egy kis Epokitt gletteléssel, mert négyszeres figyelemmel kell arra lenni, nehogy a műanyag fogyjon el, ahelyett hogy síkba kerüljünk.

Tulajdonképpen megtehettem volna, hogy a VTH-tól vásárolok egy tolóhajó tervet (pl. Oranje). Majd nekiállok kigyűjteni az anyagot, és irány a bolt megvenni. Úgy gondolom még ma is vásárolnék.

Száz szónak is egy a vége. Aki kittet vásárol alaphelyzetben a tervrajz, és az anyagok darabonkénti beszerzését spórolja meg. Élőmunkában fifikában, technológiai ismeretek csillogtatásában ugyanannyit feccöl bele, mint ha teljesen maga készítené.

Üdv, Géza

Sziasztok!

Ha még nem láttatok "müködés közben" egy ilyen hajót:

http://www.youtube.com/v/3JdsNjZ5cVQ&hl

http://www.rc-minitrucks.de/images/stor ... ma_FLP.mp4

Üdv, Géza

Sziasztok!

Úgy döntöttem még elkészülte előtt megosztom veletek a következő megoldandó feladatot. A két meghajtó vezérlését 3 db szervó végzi, megfelelő tolórudazat és himba közbeiktatásával. A rajzrészleteken jól látható, hogy beépítéséhez szükséges egy keresztben álló "segédgerenda", amire a himbákat fel kell erősíteni. Ennek beépítését, a himbák felszerelést mindenképp a fedélzet beragasztása előtt kell elvégezni, vagy a munka elvégzésére kis törpét kell alkalmazni, aki bemászik a kész hajótestbe, és elvégzi a feladatot. Értelemszerűen a rudazat csatlakoztatása és állítása sem egyszerű a kész hajótest esetében.




Ugyanis a hátsó fedélzeten gyárilag csak a két VSP hajtóműnek van szerelőkivágás. Így a csatlakozó rudazat vége onnét "leshető meg", bedugni pedig az első fedélzeti nyíláson a szervók felett lehet.



Ezért elgondolkodtató, hogy egy szerelőnyílást létesítsek a megjelölt helyen:



A pirossal jelölt lenne az. Ezen keresztül a beszerelés és állítás (későbbi csere) jelentősen egyszerűsödne. De ekkor már felvetődik, miért nem veszem ezt a nyílást nagyobbra, és hozom ide a három szervót (kékkel jelölve). Megspórolnám a rudazatot. A képen jól látható elférne a horgonylánc csúszdák alatt, nagy sima terület van ott.



folyt. köv.

Üdv, Géza

A hajótestnek hátul nincs vízkiszorítása, lehet, hogy a súlypont miatt vannak a szervók előre pakolva. Félő, hogy nem tudod majd vízvonalon egyensúlyba hozni a hátsó szervóállással.

Szia!

Kösz az aggódást, de két db 6V-os zselés ólomakkumulátor a gyári ajánlás ami a elektronika "panelen" kb. a hajó első harmadában helyezkedik el. Ehhez képest a szervó súlya nem oszt vagy szoroz...

Üdv, Géza